A holland ügetőló

A holland ügetőló, egy melegvérű fogatvontató ló, amit Hollandiában tenyésztettek ki a II. Világháború után. A ménes törzskönyvet a Hollandok Királyi Melegvérű Lovak Ménes törzskönyvben vezetik (KWPN). A fajtát a holland Groningen és Gelderlandból tenyésztették ki, melyek korábban nélkülözhetetlenek voltak a mezőgazdasági munkákban, illetve a közlekedésben. A szoros kiválasztási szabályok, a szelekció, valamint a gondos fedeztetés lehetővé tették a tenyésztők számára, hogy néhány évtized alatt kitenyésszenek egy kifinomult, kecses lépésű lovat.

Habár a fajta példányszáma nem nagy, mindössze 40 pedigrés csődörménnel,és kevesebb mint 2000 tenyészkancával rendelkezik, mégis világszerte ismertek.

Az elmúlt években egy pár példányt Észak-Amerikába vittek, ahol elkötelezett sport-és hátasló kedvelők tulajdonába kerültek.


gerderlandi groningeni
Gerderlandi fajta  Gröningeni fajta

Tulajdonságok

A holland ügetőló kitűnik a melegvérű lovak közül kiemelkedő teljesítményképességével, és emiatt egyre nagyobb népszerűségre tesz szert azon hátaslovak kedvelői körében, akik egy nagyobb, erősebb lovat szeretnének. Általában befont sörénnyel és természetes farokkal láthatjuk őket, gyakran viselnek fehér kantárt zabla nélkül. A paták mérete általában nagyobb, mint az átlagos hátaslovaké ,de soha sincsenek megpatkolva nehéz, súlyos patkókkal. Általában a fekete, barna, pej, vagy gesztenyeszínekben fordul elő, de vannak szürke, deres, valamint krém árnyalatok is.

A holland ügetőlovak általában nagyon jellegzetesek, sok példányon láthatunk egyedi sabino, valamint rabicano foltokat, jeleket. Néhány tobiano jelzésű is van, habár ezek elég ritkák
A tipikus melegvérű, kifejező fej egyenes vonalakból tevődik össze. Általában hosszú és keskeny, akárcsak a Saddle-fajtabelieké.

A nyak magasan áll, a vállak szinte egyenlőtlenül hosszak és erősek. A fej tartása és a magas/emelt fenék, valamint farok, megkülönbözteti ezt a fajta ügetőlovat a többi hátaslótól. A hosszú hát, a nyitott lágyék, valamint a laposabb far, megengedi a hátsó- és első lábaknak, hogy önállóan, és nagy erővel mozogjanak. Összehasonlítva más lovakkal úgy tűnik, mintha ez az ügetőló magasabb lenne.

A szigorú kiválasztási, szelektálási szabályoknak köszönhetően a fajta egyedei általában nagy hasonlóságot mutatnak mozgásuk terén, ugyanakkor a lovak e testtartási tulajdonságai öröklődőek. Mivel a bemutatólovaktól nem várják el, hogy erősen vágtassanak, ezért ez a fajta járásmód náluk nem kap nagy figyelmet. A járásuk kitűnő, de az ügetés az igazi látványosság. Az első lábak mindig hosszabbak, mint a hátsók, mintha a ló hátsó fele lesüllyedne, és testének az első fele kiemelkedne. Ez a tulajdonság a felelős az erőteljes, aktív hátsó félért, valamint a test első részének nagy szabadságáért. Ezeknek az állatoknak általában ritmikus az ügetésük.

A hátaslovaktól eltérően a holland ügetőlovak sokkal érzékenyebbek a tömegből áradó energiára. A fedezőmének rendszeres vizsgálatával a rossz természetű, valamint a gyenge felépítésű lovakat kiszűrik. Olyan csődörmént, amely a fajta elvárt tulajdonságaitól eltér, nem fedeztetnek, ezért a fajta egyedeire jellemző az éberség és bátorság, de ugyanakkor kedvesek és kellemesek is.

A lovak megbélyegzése most már tiltott Hollandiában, ezért a KWPN ágaskodó oroszlánt ábrázoló jele csupán az idősebb lovak jobb combján látható. Manapság a lovak megjelölésére inkább mikrocsipeket használnak.

A holland ügetőlovak neveinek kezdőbetűje megegyezik a születésüknek évével. A nősténycsikók neve alig tér el az anyaállatétól, pl. az 1988-as év a „G” év volt, tehát egy „Zilvia” nevű kanca nősténycsikója a „Gilvia” nevet kapja.

A fajta kialakulása, eredete

A hollandoknak sokéves tapasztalatuk van a vontatólovak tenyésztésében. A 19. , valamint a 20. század elején ezeket a lovakat „luxuslovaknak” tekintették. Két különböző fajból tenyésztették ki őket: az északi Groningensből, mely egy erős, kemény, sötétszínű ló, és a déli magas, hosszú lábú mogyorószínű Gelderlanderből. Ezek elegáns, de erős, kemény kocsihúzó lovak voltak, melyek a farmon is tudtak dolgozni. Természetesen a lótulajdonosok azon versenyeztek, hogy kinek van a legjobb és legmutatósabb lova. A tulajdonságukról nem feledkeztek meg akkor sem, amikor a gépesítés következtében a mezőgazdaságban dolgozó lovak elavulttá, fölöslegessé váltak, és a vontató lovakra sem volt már szükség. 1969-ben megalapították a Holland Királyi Melegvérű Lovak Ménestörzskönyvét (KWPN), mely külön ménestörzskönyvet vezetett be a kocsihúzó lovak számára.

A nehéz kocsikat vontató lovaktól való átmenetet a finom fogatokat húzó lovakig, a helyi lóállomány felhasználásával érték el, habár egy Hackney mén, bizonyos Cambridge Cole, nagymértékben segített a génösszetételen. Ugyancsak nagy hatással volt a fajta kialakulására az amerikai gesztenyebarna Saddlebred mén Immigrant, aki 1990-ben született. A vele egyenrangú holland lovakkal összehasonlítva, az ő járása, testtartása nem számított kiemelkedőnek, de sikerült kitűnő karakterét, higgadtságát továbbörökítenie génjeivel. Más Hackney csődörök, akiket Holland ügetőlovakkal fedeztettek: Marfleet Raffles, fia Grants Hornet, valamint Brook Acres Silversul. Jelenleg két Hackney csődört (GTF Maker’s Mark és Plain’s Liberator) használnak a Holland ügetőló fajta kialakításához. Hollandia „Aranyfiának” nevezett lova tulajdonképpen egy amerikai Saddlebred csődör, akinek eredeti neve „Dánia aranyplayboya” volt.

hackney saddlebread
Hackney Saddlebred

A fajta alkalmazása

A legtöbb holland ügetőlóval főleg elegáns ügetőversenyeken találkozhatunk, de a páros fogathajtásban is jeleskednek. A 2006-os FEI Lósportok Világversenyén több Holland Ügetőlóból álló páros is indult. Néhány példány inkább a sportban jeleskedik, mint a parádékon, bemutatókon, de ez ritkaságszámba megy. Néhány sportban sikeres Holland Ügetőló: Constance Menard Liancaja, Anneke Muilwikijk Atuurja -mindketten díjlovaglásban versenyeznek.

A holland ügetőló abban különbözik más, díszlépésben ügető fajtáktól, hogy a versenyek során szigorú vasalási, patkolási szabályok vonatkoznak rá, pl. a patkók szélessége és vastagsága meg van szabva, valamint a lábszárvédők használata nem engedélyezett. Ez biztosítja azt, hogy ez a fajta ló segédeszközök nélkül képes is képes ilyen látványosan és lenyűgözően ügetni, és ez nem csupán a speciális patkolás eredménye.

 Az Egyesült Államokban nemrég keresztezték a Holland Ügetőlovat arab telivérekkel, hogy egy sokkal erősebb fajtát hozzanak létre, mely alkalmas úgy az előkelő ügetésre, a nyeregben való lovaglásra, valamint a díszlovaglásra.

Egészségügyi kérdések

Az engedély kibocsátása előtt minden ménnek állatorvosi vizsgálaton kell részt vennie. Azon egyedeket, akiknél eltérések mutatkoznak a fogazat, a harapás, a nemi szervek állapotában, valamint a minimálisan elegendő ondósejtek számában, esetleg veleszületett rendellenességet fedeznek fel náluk, kizárják a tenyésztésből. Olyan lovakat is kizárnak, akik valamilyen veleszületett rendellenességet korrigáló műtéten estek át. Sőt, a csődörök és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kancák még egy ízületi röntgen- vizsgálaton is részt vesznek. A sérülésektől szenvedő lovakat is kizárják tenyésztésből. A kizáró okok miatt a tenyészet egészséges testben és lélekben egyaránt, valamint hosszú életű. A tenyészet legnagyobb problémája a beltenyésztés, mivel a génállomány nagyon kisszámú.